A mentőmotorosok egy olyan csapat, akik vállalják a két kerék és a karosszéria-védelem nélkül okozta súlyos balesetekhez való érés veszélyeit. Nap, mint nap teljesítik küldetésüket bármilyen időjárási viszonyok között. Feladatuk, hogy egy-egy baleseti helyszínhez 10 perc, vagy akár még kevesebb idő alatt oda érjenek, hogy megtegyék az életmentés első lépéseit.
Ezek a szakemberek akár 10-15 perccel korábban odaérnek, mint a legtöbbször kígyózó autósorok közt veszteglő mentőautósok. A riasztás a mentőszolgálat központjába fut be, ahol eldöntik, hogy szükséges-e a motoros mentők bevetése. Jó pár alkalommal előfordult már, hogy a mentőkocsit menetközben visszafordították. Erről persze csak akkor döntenek így, ha a motoros mentő lényegesen gyorsabban ér ki a helyszínre és látja, hogy nincs olyan súlyos gond, mint amit a bejelentéskor közöltek.
Jelenleg húszan alkotják a motoros mentők csoportját, közülük legtöbben orvosok, s néhány mentőtiszt. Honda, Harley Davidson, Yamaha, jelenleg eezekből a típusokból áll a mentőmotorosok flottája. Mára már 4 motoros egység működik az országban. A 20 főből álló csapat 4 különböző helyszínre telepített bázisról indul menteni. A klasszikus motoros szezonban április elejétől egészen október végéig teljesítenek szolgálatot. Napi 12 órás műszakban a hét minden napján szolgálatban vannak az egységek. 2009-ben a mentőmotorosok több, mint 500 riasztást kaptak, míg idén csak az első hónapban már több, mint 130 riasztás volt.
Nemrégiben a júliusi nagy kánikulában rendkívül magas volt a balesetek száma, akkor megállás nélkül dolgozott a csapat. Előfordult, hogy az M0-áson 7 perc alatt a beleset helyszínére érkezett a motoros mentő, és több mint 20 percig egyedül látta el az életveszélyes sérülteket. Feladatuk a gyors elsősegélynyújtás, az alapvető életmentő beavatkozások elvégzése a sérült betegeken, ami lehetőséget kínál arra, hogy a később odaérkező mentőegység folytassa az ellátást.
De, hogyan is kezdődött minden?
A Motoros Mentőszolgálat létrejötte 2004 telére tehető. Az OMSZ (Országos Mentő Szolgálat) akkori főigazgatója engedélyezte, hogy több ország tapasztalata alapján, az ottani mintákat alapul véve néhány lelkes, fiatal mentőorvos irányításával megszervezze és elindítsa Magyarországon a motoros mentést. Több hónapos munka következett. Engedélyek beszerzése, szakmai irányelvek megfogalmazása, egészségügyi felszerelés, és nem utolsó sorban a motorkerékpárok beszerzése. Az első motor 2005. augusztus 6-án indult szolgálati útjára, először kísérleti jelleggel. Az első hónapokban a Balaton déli partján zajlott a próbaüzem óriási sikerrel. A motor a reményeknek megfelelően a legnagyobb forgalomban is gyorsan, időnként forgalom elől elzárt területeken, strandokon, sétányokon keresztül vitte az életmentő felszerelést és hátán a mentőorvost. 2006. tavaszán az Állami Autópályakezelő Zrt. -vel folytatott tárgyalások után, a mentőmotor újabb kihívás előtt állt: forgalmas autópálya szakaszokon is bevetésre került. 2006-ban történt a Szolgálat egyik fejlesztése: 2 db új motorral bővült a flotta. Így vált lehetővé, hogy az M0-ás autóút és az M3-as autópálya legforgalmasabb részei mellé települve, a motorokon felváltva szolgáló 10 orvos és mentőtiszt a legnagyobb forgalmi dugóban is hamar, a többi mentőerőt sokszor 10-20 percekkel megelőzve biztosítsák a magas szintű ellátást, az autópályákon bajba jutottaknak. 2007-ben új vezető került a Szolgálat élére. Varsányi Zoltán mentőtiszt sok - nehéz munkával járó, nehézségektől nem mentes, ugyanakkor szakmai szempontból rendkívül sikeres - éven keresztül vezette a Szolgálatot. Javarészt az ő munkájának köszönhetően jött létre, a Magyar Mentőmotor Alapítvány, illetve vált lehetővé, hogy a motorokon szolgáló személyzet megfelelő védőfelszerelésben, professzionális felszereléssel végezhesse munkáját.
Az 1989-ben átadott M0-ás autóútról már mindenki hallott, és sokan közlekednek is rajta. Napjainkra az egyik legfőbb probléma ezzel az úttal az, hogy a 80-as évek forgalomszámlálási adatai alapján tervezett szakasz nem felel meg a mai kor követelményeinek. Az 1-es főútról az M5-ig terjedő szakasz zsúfolt, szűk, és itt mindig torlódások tapasztalhatók. A zsúfoltság, a gyorshajtás és a kellő követési távolság be nem tartása igen gyakran eredményez torlódással, útzárral járó baleseteket. Ami pedig még inkább nehezíti a közlekedést az M0-áson, az a folyamatos átépítések, útfelújítások, amelyek sávlezárásokat eredményeznek, és az előbb említett problémákat, még inkább tetézik. A leállósáv hiánya miatt ezen a szakaszon a mentőerők csak nagyon nehezen jutnak a helyszínre. Gyakran megesik, hogy kizárólag mentőhelikopter, és mentőmotor tud a helyszínre érni hosszú ideig.
A fő ellátási pont az M3-as autópálya kivezető szakasza jelenti, a Szerencs utcai kereszteződéstől körülbelül a Hatvannál található lehajtóig. Ezen a mintegy 55 kilóméteres szakaszon, akár a legnagyobb közlekedési nehézség mellett is, legfeljebb 15 percen belül bárhol ott vannak a mentőmotorosok. A környező főutak is gyakran helyszínei a súlyos közlekedési baleseteknek. A Motoros Mentőszolgálat gyakran kap riasztást a 2/A és a 3-as főutakról is. A környéken több forgalmas település is található, életveszély esetén számos alkalommal nyújtottak ellátást Gödöllő, Kerepestarcsa, Isaszeg, Dunakeszi, Mogyoród, Fót közterületein, és olykor lakásokban is. A területen működő, nem esetkocsi-szintű mentőegységek is mindig számíthatnak a Mentőmotoros Szolgálat segítségére. Tiszaújvárosban és környékén, több fokozottan veszélyes vegyi- és nagyüzem is található. A térségben több esetkocsi nélkül működő mentőállomás van, amelynek szintén nagy segítséget jelenthetnek a motorosmentők. Tiszaújváros térségében három megyehatár találkozik, ezért szükség esetén a nyíregyházi és debreceni irányító csoportok is kérhetik a motorosmentők segítségét.
Milyen elvárásoknak és alapkövetelményeknek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy motoros mentős lehessen?
Természetesen nagy rutinja kell legyen a nagytestű motorok vezetésében, az orvosi végzettségen túl, olyan engedéllyel kell rendelkezni, amivel megkülönböztető jelzéseket használó járművel lehet közlekedni. Ennek a három alapvető feltételnek nagyon kevesen felelnek meg ma Magyarországon. A jelölteknek szakmai vizsgákon, speciális tréningeken kell részt venniük. Figyelniük kell a diagnosztizálásra a szakszerű ellátás mellett, a betegekkel folytatott kommunikációra és az eszközök pontos kezelésére.
Alkalomadtán egy vezetéstechnikai képzésen is helyt kell állniuk. Ezen az oktatáson ugyanazt a képzést csinálják végig, mint a motoros rendőrök, némi kiegészítő gyakorlattal. Számtalan lelkes jelentkező vérzett el ezen a magas szintű képzésen. A nehéz mentőmotorokat különös biztonsággal kell kezelniük, miközben minden másodperc számít a riasztás után. Első körben elméleti oktatáson kell részt venni, majd ezt követően a motor döntését, az ívek szűkítését, valamint a fékezési feladatokat gyakorolják.
Rendkívül összetett és nagy odafigyelést igénylő munka az övék. Riasztás után rendkívül gyorsan, nagy tempóval érkeznek a helyszínre, megkülönböztető jelzéssel, bekapcsolt szírénákkal, de néha még így is nehéz az előbbre jutásuk. Mert a balesetet követően gyorsan dugó alakulhat ki. Aztán a baleset helyszínére érkezve megkezdik a sérültek ellátását, mindezt teljesen egyedül, akár 20 percen keresztül is, amíg a rohamkocsi meg nem érkezik. Nagyon komplex ilyenkor a feladat, hiszen parancsnoki szerepkörükben nem csak a betegekkel, de a különböző egységek irányításával is foglalkozniuk kell. Nem csak közlekedési balesetekhez használják ki ezt a rendkívül gyors hadrafoghatóságot, hanem egyéb más helyzetekhez is, mint például mérgezés, robbanás, vízi balesetek. A motorok felszereltsége szinte megegyezik a rohamkocsikéval. A hordágyat és az oxigén palackot leszámítva rengeteg fontos intenzív mentőeszköz megtalálható náluk. Így egyebek mellett EKG-val kiegészített defibrillátor, bőséges gyógyszer készlet, égési kötszer, szike, nyakmerevítő, s altatószer is a szakemberek segítségére áll.
Motorkerékpárjaik oldaltámasza bal oldalon van, ennek megfelelően a motoros általában arra száll le a motorról, így a bal oldali, könnyebben elérhető táskában vannak a legalapvetőbb eszközök. Minden beteg ellátásakor ezt a táskát használják először, a kevésbé súlyos esetek ellátásához ez a táska önmagában elegendő. A jobb oldali dobozban olyan speciális eszközök vannak, mint a csontba köthető infúzió arra az esetre, ha a sérülés, vagy a beteg helyzete miatt hagyományos úton ezt nem lehet megoldani. Ez az eszköz rendkívül modern, szinte még alig terjedt el a világon.
A top case-ben kapott helyet a defibrillátor-monitor és hozzá a tartozékok. (Ez az eszköz a defibrilláláson kívül a beteg monitorozására - automata vérnyomásmérésre, EKG-monitor, pulzoximéter - a helyszínen 12 elvezetéses EKG készítésére, valamint szükség esetén szívritmus-generálásra (pacemaker) is alkalmas) valamint megtalálható még a sérültek nyaki gerincszakaszának rögzítésére való eszköz, továbbá az állítható nyakrögzítők is itt kaptak helyet.
A szolgálat sikeres és eredményes működésének köszönhetően adott volt, hogy szükség van még motorra a flottába. Így a londoni mentőszolgálat tapasztalataira hagyatkozva, és az ő megelégedésükre tették le a voksukat a mentő motorosok a Honda ST 1.3 Pan European motorkerékpárja mellett. Így 2010 -ben 3 db ST 1300 Pan-Europeannal bővült a motorállomány.
Nemcsak a típusválasztásban, de az átalakításban is hagyatkoztak a szigetország mentőseire, így a megkülönbözetető jelzések, a hátsó üléstakaró, az életmentő berendezések, felszerelések elhelyezése, sőt a motorkerékpárok felmatricázása is mind a brit megoldásokat követik. A három Pan-European mentőmotor a Honda Szallerbeck márkakereskedés és márkaszervizben, azaz nálunk lettek felkészítve és átadva a Magyar Motoros Mentőszolgálat részére. Speciális felkészítést igényeltek, a megkülönböztető jelzések kialakítása és beszerelése a motorokba. A kiegészítő berendezések működtetésére egy kábelköteget kellett beépíteni, hogy ez a sokféle berendezés gond nélkül működhessen a motoron.
Továbbá azt is kiépítették a Pan-European-okba, hogy ha a mentős megáll egy baleseti helyszínen, a motor leállítását és az indítókulcs kivételét követően is működésben maradjanak a megkülönböztető jelzések. (Ha a Pan-European típusról szeretnétek többet megtudni kattintsatok a következő linkre: Az európai felfedező c. cikkünkben bemutatjuk ezt a típust). A motoros mentők elmondása szerint nagyon kedvelik a három Pan-European-t, hiszen tökéletesen helyt állnak az életmentő küldetésekre minden helyzetben. Varsányi Zoltán a mentőmotorosok vezetője szerint, nagyságrendileg 20-25 mentőmotor még gond nélkül bevethető, hatékonyan üzemeltethető és elhelyezhető lenne ma Magyarországon. Mivel ezek a járművek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a jelenlegi mentési rendszerben, így a folyamatos létszám és motorszám növelése indokolt lesz. A balesetek is azt mutatják, hogy szükségünk van rájuk, azt biztosan senki számára nem kell magyarázni, hogy mennyi múlhat pár percen, hát még negyed órán ha emberéletről van szó.
Nem könnyű feladat az övék. Pár perc alatt megérkezni egy-egy baleset helyszínére, egyes-egyedül, szakszerűen, nagy körültekintéssel ellátni akár több súlyos sérültet. Mindeközben biztosítani a helyszínt és tartani a kapcsolatot a többi mentésben részt vevő egységgel. Szükség van a segítségükre, mert életeket mentenek, embereket látnak el. Nem könnyű munka, de ha valamelyik motoros mentőt megkérdezzük a válasz kétségtelenül az lesz, szeretik azt, amit csinálnak, és ha közeleg a szezon vége, fájó szívvel köszönnek el egy kis időre ettől a nemes feladattól és a mentések fontos résztvevőitől, a motoroktól:).
Képeink forrásai: (saját, totalbike.hu, mentomotoralapitvany.hu)
